Tanulmányok:

2013-2017: Ungvári Erdélyi Béla Képzőművészeti Szakközépiskola, Kerámia szak

2017-2019: Kárpátaljai Művészeti Akadémia, Kerámia szak

2019 (jelenleg): Lembergi Nemzeti Művészeti Akadémia, Művészettörténelem szak (levelező tagozat)

Tanárai:

2013-2017

Kerámia: Erfán Irén

Festészet: Dikun György

2017-2019

Kerámia: Lukács Olga

Festészet: Kopanszkij György

Kiállítások:

2017

Vasyl Krychevsky elnevezésű ukrán művészeti kerámia biennálé, Az Ukrán Kerámia Nemzeti Múzeum szellemi kultúrájának fejlesztési központjának művészeti galériája, Opishne (Poltava), Ukrajna

2018

Csoportos kiállítás a Művészek Napja alkalmából, “Ungvár” galéria, Ungvár, Ukrajna

Éjszakai diák kiállítás, Kárpátaljai Művészeti Akadémia udvara, Ungvár, Ukrajna

Díjak:

2019 - KMKSZ ISZ Fotópályázat “Kárpátalja a te szemeddel”, I hely

2019 - Kárpátaljai Magyar Képző és Iparművészek Révész Imre Társasága Ösztöndíj

Art Poetica

Ar ars poetica célja, hogy képet kapjunk arról hogyan gondolkozik a művészetről és saját alkotómunkájáról a pályázó.

Maximum egy oldalban kérjük foglalja össze: milyen téma/témák foglalkoztják, milyen eszközökkel dolgozik, milyen technikákat kedvel leginkább, van-e valaki/valami, aki/ami hatással volt/van alkotói látásmódjának kialakulására?

Jelen időben annyi féle lehetőség és technika áll egy művész rendelkezésére, hogy néha igazán meghökkentő. Azonban, ez hozzájárul olyan ötletek megvalósításához, amelyek korábban lehetetlennek tűnntek. Személy szerint mégis a klasszikus művészi technikákhoz hajlok, az egyikük a festészet. Szeretek a természet közelében lenni (jobb helyen nem is születhettem volna) és észre venni olyan dolgokat, amelyek mellett mások csak elhaladnak. Gyakran fotózom is, viszont legtöbbször akár milyen minőségű is a fotótechnika, nem tudja átadni az adott pillanat érzését. Ilyenkor fordulok az olajfestékhez és ecsetekhez. Néha fél órát tudok eltölteni egy szín kikeverése mellet és szerintem épp ebben van az egész varázsa. De mikor valamilyen filozófiai, nehéz témák járnak a fejemben, akkor a “lapos” vászon már nem elegendő arra, hogy át adjam mind azt, amit szeretnék. Ilyenkor bukkan fel az agyag és a kemence. A kerámiával való foglalkozás majdhogynem egy egész rituálé, ez a kedvenc pihenési módom (holott néha bele lehet fáradni). Az egyenetlen felületek, a durva, szemcsés, göcsörtös faktúrák, a mázak megunhatatlan varázsa - mind az ami késztet az alkotásra, hisz annyi módon lehet őket kezelni és változtatni.

A két kedvenctől eltekintve ugyan úgy szeretem a textilt, grafikát is, de a tudásom még csiszolni kell ahhoz,
hogy az alkotásokat megmutassam.