Zsigó Olivía, a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága által meghirdetett RIT Ösztöndíj 2019-es díjazottja.
Születési hely és idő: 1997.12.05, Ukrajna, Kárpátalja, Visk
Lakhely: Ukrajna, Kárpátalja, Visk
Tanulmányok:
2013-2017: Ungvári Erdélyi Béla Képzőművészeti Szakközépiskola, Kerámia szak
2017-2019: Kárpátaljai Művészeti Akadémia, Kerámia szak
2019 (jelenleg): Lembergi Nemzeti Művészeti Akadémia, Művészettörténelem szak (levelező tagozat)
Tanárai:
2013-2017
Kerámia: Erfán Irén
Festészet: Dikun György
2017-2019
Kerámia: Lukács Olga
Festészet: Kopanszkij György
Kiállítások:
2017
Vasyl Krychevsky elnevezésű ukrán művészeti kerámia biennálé, Az Ukrán Kerámia Nemzeti Múzeum szellemi kultúrájának fejlesztési központjának művészeti galériája, Opishne (Poltava), Ukrajna
2018
Csoportos kiállítás a Művészek Napja alkalmából, “Ungvár” galéria, Ungvár, Ukrajna
Éjszakai diák kiállítás, Kárpátaljai Művészeti Akadémia udvara, Ungvár, Ukrajna
Díjak:
2019 - KMKSZ ISZ Fotópályázat “Kárpátalja a te szemeddel”, I hely
2019 - Kárpátaljai Magyar Képző és Iparművészek Révész Imre Társasága Ösztöndíj
Art Poetica
Ar ars poetica célja, hogy képet kapjunk arról hogyan gondolkozik a művészetről és saját alkotómunkájáról a pályázó.
Maximum egy oldalban kérjük foglalja össze: milyen téma/témák foglalkoztják, milyen eszközökkel dolgozik, milyen technikákat kedvel leginkább, van-e valaki/valami, aki/ami hatással volt/van alkotói látásmódjának kialakulására?
Jelen időben annyi féle lehetőség és technika áll egy művész rendelkezésére, hogy néha igazán meghökkentő. Azonban, ez hozzájárul olyan ötletek megvalósításához, amelyek korábban lehetetlennek tűnntek. Személy szerint mégis a klasszikus művészi technikákhoz hajlok, az egyikük a festészet. Szeretek a természet közelében lenni (jobb helyen nem is születhettem volna) és észre venni olyan dolgokat, amelyek mellett mások csak elhaladnak. Gyakran fotózom is, viszont legtöbbször akár milyen minőségű is a fotótechnika, nem tudja átadni az adott pillanat érzését. Ilyenkor fordulok az olajfestékhez és ecsetekhez. Néha fél órát tudok eltölteni egy szín kikeverése mellet és szerintem épp ebben van az egész varázsa. De mikor valamilyen filozófiai, nehéz témák járnak a fejemben, akkor a “lapos” vászon már nem elegendő arra, hogy át adjam mind azt, amit szeretnék. Ilyenkor bukkan fel az agyag és a kemence. A kerámiával való foglalkozás majdhogynem egy egész rituálé, ez a kedvenc pihenési módom (holott néha bele lehet fáradni). Az egyenetlen felületek, a durva, szemcsés, göcsörtös faktúrák, a mázak megunhatatlan varázsa - mind az ami késztet az alkotásra, hisz annyi módon lehet őket kezelni és változtatni.
A két kedvenctől eltekintve ugyan úgy szeretem a textilt, grafikát is, de a tudásom még csiszolni kell ahhoz,
hogy az alkotásokat megmutassam.